Petre Roman miniszterelnöknek a KGST szófiai összejövetelén elmondott beszédét közi a lap. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Dr. Pálfalvi Attila egyetemi tanár néhány napja miniszterhelyettesi rangban irányítja az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Osztályát. Ki kell alakítani a nemzeti kisebbség iskolahálózatát, vissza kell térni az anyanyelvű oktatásra, vázolta fel a feladatokat. Újra kell választani a tanfelügyelőségeket. Õsztől indul a Bolyai Egyetem, az Univerzitás, amely magába foglalja az összes magyar felsőoktatási intézetet, így a kolozsvári Zeneművészeti és a Képzőművészeti Főiskola magyar tagozatát. A kolozsvári Politechnikai Intézetben /a műszaki egyetemen/ is megszervezik a magyar nyelvű műszaki oktatást. Most történt az új kari vezetőség megválasztása, egyetlen magyar nem került be a vezetőségbe. Pálfalvit mélyen felháborította ez az eljárás. Nagyon fontosnak tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatást. Mostani tisztségét is úgy vállalta el, hogy hetente lejár Kolozsvárra előadást tartani. /Pápai Judit: Festina lente! = A Hét (Bukarest), jan. 11./
1990. május 11.
Petre Roman miniszterelnök Andrej Lukanov bolgár kormányfő meghívására egynapos látogatást tett Szófiában. A gazdasági együttműködésről tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
1991. június 26.
A szófiai külügyminisztérium közleménye szerint Bulgáriában komoly aggodalmat keltett Adrian Nastase külügyminiszter parlamenti felszólalása, amely szerint Románia elvesztette Dobrudzsa déli felét, amelyet jelenleg Bulgária tart megszállva. /MTI/
1991. szeptember 12.
Petre Roman szept. 12-én egynapos hivatalos látogatásra Szófiába érkezett. Az előző napon Ruszéban hatalmas tömegtüntetést tartottak a román környezetszennyezés miatt, amelyet a Giurgiuban levő vegyi kombinát okoz. A bolgár parlament pedig a román parlamenthez intézett felhívásában a kombinát leállítását szorgalmazta. Petre Roman hangoztatta, hogy az előző kormánytól örökölték ezt a problémát és a jövőben közösen kell küzdeni a problémák megoldásáért. /MTI/ Nastase külügyminiszter villámlátogatást tett Vilniusban, Rigában és Tallinban. A három balti fővárosban egyezményeket írt alá a balti államok és Románia közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. /Román rádió, MTI/
1991. február 8.
Adrian Nastase külügyminiszter dec. 8-án egynapos látogatást tett Szófiában, hogy a román-bolgár kapcsolatokról tárgyaljon. Kijelentette, hogy Romániának semmiféle területi követelése nincs Bulgáriával szemben. A bolgár sajtó azon híreit cáfolta ezzel, miszerint Iliescu elnök dec. 1-jei beszédében kijelentette volna, hogy Dél-Dobrudzsa román terület és etnikailag ma is az. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1992. január 27.
Iliescu elnök Szófiába látogatott és találkozott a frissen újraválasztott Zs. Zselev bolgár elnökkel. Kétoldalú barátsági, együttműködési és jószomszédsági szerződést írtak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1993. szeptember 10.
A nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus, a magyarellenesség és a Ceausescu-nosztalgia a román politikai élet nem szűnő eleme ? írta a The Independent című brit kap szept. 9-i számában Tony Barber kelet-európai szerkesztő. Szerinte a Funar vezette Románok Nemzeti Egységpártja a legszélsőségesebb, de Vacaroiu miniszterelnök pártjában is vannak kemény nacionalisták. Romániában antiszemita hisztéria dúl. De a magyar kisebbség még nagyobb célpontnak tűnik, írta Tony Barber. - Bulgáriával szembeni területi követeléssel vádolta meg Romániát a Trud című szófiai lap szept. 9-i száma. Romániában ugyanis olyan térképet adtak ki, amelyen Dél-Dobrudzsát román területnek tüntették fel. /Bukarest vita, Várják is meg nem Jeszenszkyt. = Népszava, szept. 10./
1994. január 18.
Bolgár lapvélemény szerint Románia csapatösszevonásokat hajt végre déli határa mentén. A szófiai Gyenjat lapban megjelent hírt egy héttel később határozottan cáfolta a román hadsereg sajtóirodája. A két ország közötti ellentétre Dél-Dobrudzsa ad okot. /Magyar Hírlap, jan. 18./
1994. június 7.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése politikai bizottsága szófiai ülésén ismertették a Jansson-König jelentést, amelyből kitűnik, hogy Romániában nem történt jelentős változás a kisebbségi ügyek területén. König fenntartotta a jelentésben foglaltakat. A politikai bizottság elfogadta a jelentést, továbbá hivatalos dokumentumnak tekinti a román kormánypárt nevében hét képviselő és szenátor nevében készült emlékiratot, valamint a román külügyminisztériumi memorandumot. A két jelentéstevő hat hónap múlva újból felkeresi Romániát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ A román küldöttségvezető kifogásolta, hogy a jelentés kevés szót ejt a fejlődésről, továbbá csak az ellenzék és a kisebbség képviselőit hallgatták meg. /MTI/
1998. július 11.
Radu Vasile miniszterelnök júl. 11-én Bulgáriában járt, Szófiában találkozott török és bolgár kollégájával. A román kormányfő azt nyilatkozta, hogy útjának célja az informálódás volt, megállapodtak abban, hogy a következő hármas találkozót szeptemberben tartják, Isztambulban. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./
1999. március 22.
A bolgár, a görög, a macedón, a román és a török külügyminiszter Bukarestben tanácskozott a koszovói válságról, márc. 20-án nyilvánosságra hozott nyilatkozatuk szerint a válság békés rendezését szorgalmazták. A Délkelet-európai Együttműködés (CSEE) elnevezésű regionális szervezet öt tagállama a koszovói válság békés megoldását szorgalmazza, de ha a nemzetközi közösség amellett dönt, hogy katonai beavatkozásra van szükség Koszovóban, támogatni fogja ezt a lépést. - A román és a bolgár külügyminiszter ehhez hozzáfűzte, hogy Bukarest és Szófia csak humanitárius támogatást nyújt a NATO-nak, katonait nem. - Az öt külügyminiszter egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a CSEE két másik tagállama - Jugoszlávia és Albánia - nem fogadta el a bukaresti találkozóra szóló meghívást. /A koszovói válság békés megoldását sürgeti a Balkán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
1999. május 18.
Andrei Plesu külügyminiszter a Szófiában tartott román-görög-bolgár külügyminiszteri találkozóról, az V. trilaterális összejövetelről hazaérkezve kijelentette, hogy az együttműködés négy éve alatt megszületett projekteket vitatták meg, amelyek közül egyesek már beindultak. Főleg az infrastruktúra fejlesztéséről, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni harcról. Ugyanakkor a koszovói kérdést is megvitatták. Egyetértettek a válság politikai rendezésének fontosságában. Szófiában megvitatták továbbá annak szükségességét, hogy a soros találkozókon tűzzék napirendre a térség érzékeny problémáit, így a kisebbséget ügyét. /Román?görög?bolgár külügyminiszteri találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
1995. március 27.
Az Evenimentul Zilei márc. 27-i száma átvette a Trud című szófiai lap cikkét, amely szerint Románia képes lenne atombomba előállítására. A bolgár lap orosz külföldi hírszerző szolgálat jelentésére hivatkozik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28., Magyar Nemzet, márc. 28./
1997. április 28.
Ápr. 28-án Isztambulban tartották a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának ülését, a román küldöttséget Emil Constantinescu államelnök vezette. Az ülésen a tagországok szakminiszterei az energiaiparról, a távközlésről és a közlekedésről tanácskoznak. A Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsa Turgut Özal elnök javaslatára 1992. jún. 15-én alakult meg Isztambulban, célja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. A szervezetnek 11 ország - Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna - a tagja, megfigyelő minőségben további országok /köztük Izrael, Olaszország és Szlovákia/ képviseltetik magukat. A tagállamok külügyminiszterei félévente ülnek össze, emellett működik az állandó nemzetközi titkárság Isztambulban, továbbá 16 munkacsoport. A Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank székhelye Szalonikiben van. Az együttműködő országok sok tervet dolgoztak ki, de ezek megvalósítása még nem kezdődött el, hiszen a tagországok eltérő fejlettsége miatt erre csak hosszú távon lehet számítani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ Emil Constantinescu államelnök elutazása előtt adott nyilatkozatában fontosnak ítélte körútját - isztambuli, majd ankarai látogatását, amit a harmadik napon szófiai látogatása követ. Az elnök kijelentette, hogy az isztambuli csúcstalálkozón alkalma lesz találkozni a grúz és örmény vezetőkkel, akikkel elsősorban kőolajkereskedelemről tárgyal, továbbá találkozik Petru Lucinschi moldáviai elnökkel is. /MTI/ Emil Constantinescu elnök Isztambulban tárgyalni fog Leonyid Kucsma ukrán elnökkel. /Magyar Nemzet, ápr. 25./
2000. május 17.
Románia az eddigi egyeztetéseken nem ismerte el, hogy felelőssége lenne a tiszai ciánszennyezésben, a felelősséget a szennyező Aurul vállalatra hárították - olvasható a magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának máj. 15-i üléséről kiadott külügyminisztériumi tájékoztató. Amennyiben a kétoldalú konzultációk továbbra sem hoznak eredményt, szóba jöhet, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság, vagy egy ad hoc választott bíróság, esetleg a Szófiai Egyezmény vitarendezési mechanizmusa elé kerüljön az ügy. - Sürgős és hatékony lépésekre van szükség a magánjogi és nemzetközi közjogi felelősség megállapítása, a kártérítés és a hasonló környezetszennyezések elhárítása érdekében. A képviselők szerint egyértelműen meg kell határozni, hogy az állam felelősséggel tartozik más államok területén okozott károkért. /Kártérítési dilemmák ciánügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2001. augusztus 14.
Aug. 14-én Adrian Nastase kormányfő Bulgáriába látogat. A kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyal a nemrég lezajlott választások nyomán bolgár miniszterelnökké kinevezett Simeon de Saxa-Coburg-Gotha, azaz I. Simeon ex-cárral. Adrian Nastase a volt cár meghívására tesz egynapos munkalátogatást a szomszéd országba, ahol az új bolgár kormányfővel a Szófiától 80 kilométernyire fekvő Bolovácon találkozik. A román miniszterelnököt fogadja Petar Sztojanov bolgár államfő is. Nastasét elkíséri útjára Mircea Geoana külügyminiszter. Románia és Bulgária között meglehetősen feszült a viszony. A legnagyobb vitákat a román-bolgár határhoz közeli Kozlodui Atomerőmű veszélyessége, illetve a Turnu-Magurele vegyi kombinát által menetrendszerűen okozott ammóniaszennyezések ügye okozza. De nézeteltérés támadt két évvel ezelőtt a Calafat-Vidin Duna-híd terve körül is, amelyet a román fél keletebbre szeretett volna megépíteni. Az új bolgár vezetés rendezni szeretné viszonyát északi szomszédjával. /Adrian Nastase Bulgáriába látogat Az ex-cár rendezné viszonyát északi szomszédjával. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 20.
Diplomáciai bonyodalmakat okozott az a Magyarország szófiai nagykövetének tulajdonított nyilatkozat, amelyet a Focus című bolgár on-line újság közölt az interneten, és az aug. 14-én lezajlott bolgár-román kormányfői találkozót követően látott napvilágot. Adrian Nastase azt javasolta bolgár kollégájának, Szimeon Szakszkoburggotszkinak, hogy a két ország együttesen, úgymond tandemben törekedjen az európai és euroatlanti integrációra, hogy Bulgária és Románia segítse egymást az európai uniós és a NATO-tagság elérésében. A Focus szerint, a kormányfői találkozót követően a bolgár Darik rádiónak adott nyilatkozatában Magyarország szófiai nagykövete, Kolozsi Béla kijelentette: Bulgáriának nem kellene Romániával tandemben haladnia a NATO és az uniós tagság felé. A szófiai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozatot átvette a Mediafax hírügynökség, majd a bukaresti Adevarul napilap, a román külügyminisztérium pedig e hírekre alapozva közleményt adott ki. Ebben "meglepetésének adott hangot a szófiai magyar nagykövetnek az aug. 17-én és 18-án a bolgár sajtóban megjelent nyilatkozata miatt, amelyben bizonyos bírálatokat fogalmazott meg a román miniszterelnök Bulgáriának tett tandemjavaslatával kapcsolatosan." A román külügyminisztérium megbízta budapesti nagykövetét, hogy tiltakozzék a magyar külügyminisztériumban. Egyúttal Bukarest a történtekkel kapcsolatban hivatalos magyarázatot vár Budapesttől. Kolozsi Béla cáfolta a neki tulajdonított nyilatkozatokat. Eredeti kijelentését megismételve, elmondta: Magyarország szerint "nem országcsoportok, hanem ki-ki a saját érdemei szerint fog integrálódni". Hozzátette: Romániát egyetlen vonatkozásban említette, abban, hogy Magyarország mind Románia, mind Bulgária jó felkészülésében, a tapasztalatcserében és az integrációjukban érdekelt. /Botrány a bulgáriai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozat miatt. A román külügyminisztérium tiltakozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2001. augusztus 23.
Budapest érthetetlennek tartja, hogy a román külügyminisztérium "egy kiragadott és kimutathatóan torzított idézetet" alapul véve kritizálta a szófiai magyar nagykövetet - olvasható a magyar külügyi szóvivő közleményéből. Horváth Gábor Bukarest azon vádjára válaszolt, miszerint Kolozsi Béla szófiai magyar nagykövet kritizálta a román kormányfő javaslatát az EU- és NATO-csatlakozási erőfeszítések segítésére létrehozandó bolgár-román "tandemről". A magyar külügyminisztérium megítélése szerint a szófiai magyar nagykövet szavait román részről többszörös áttételen keresztül, pontatlanul idézték. A közleményből kiderül: a magyar külügy kedden tájékoztatta Crina Prunariu asszonyt, a budapesti román nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, hogy Magyarországnak kiemelt érdeke szomszédainak és a térség országainak, így Romániának és Bulgáriának mielőbbi euroatlanti integrációja; Magyarország változatlanul szilárdan támogatja ezen országok erre irányuló erőfeszítéseit. Az ügyvivőt tájékoztatták arról is, hogy Kolozsi, aki egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt, és aki hangsúlyozta, hogy tartózkodik a harmadik országok törekvéseinek kommentálásától, annyit mondott: "a magyar fél meggyőződése és minden erre vonatkozó mértékadó megnyilatkozás szerint az integráció elsődlegesen és hangsúlyozottan a csatlakozási kritériumok teljesítésétől függ" - áll a szóvivő közleményében. "A magyar fél változatlanul ahhoz az általa következetesen folytatott és általában is kívánatosnak tartott gyakorlathoz tartja magát, hogy hivatalos lépéseit és megnyilatkozásait partnerei ellenőrzötten autentikus közléseire, a másik fél előzetesen megismert álláspontjára, nem pedig áttételesen, sajtóhírekre kívánja alapozni. Budapest reményét fejezi ki, hogy a jövőben román részről is ezt a megközelítést fogják alkalmazni" - áll a közleményben. /Román-magyar diplomáciai incidens. Budapest szerint Bukarest félremagyaráz. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2001. augusztus 25.
Adrian Nastase kormányfő a választások utáni zavaros bolgár belpolitikai helyzettel magyarázza azt, hogy Szófia visszautasította az úgynevezett "tandemet". A politikus elmondta: javaslata, hogy Bulgária és Románia egyesítse erőit a NATO- és EU-tagságért folytatott versenyben, a visegrádi vagy az északi országok közti együttműködés mintájára született. Meglena Kuneva, Bulgária EU-főtárgyalója határozott válaszában jelezte: Szófia visszautasítja a román javaslatot. /Tandem-bánat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2001. október 6.
Okt. 5-én Szófiában találkoztak a NATO-csatlakozásra jelölt országok, hogy kifejezzék szolidaritásukat az Egyesült Államok terrorellenes harcáért. A tíz ország képviselői ugyanakkor megerősítették csatlakozási szándékukat. Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovénia, Szlovákia, Albánia, Makedónia és Horváthország államfőin kívül részt vett még a találkozáson a NATO főtitkára, George Robertson, az európai csapatok vezére - az amerikai Joseph Ralston tábornok. A találkozáson Ion Iliescu elnök elmondta: a csatlakozásra váró országok konkrét javaslatokkal kell, hogy előálljanak a terrorista hálózatok felszámolására. /Megerősítették csatlakozási szándékukat". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2001. október 20.
Okt. 19-én Szófiában találkoztak a NATO-tagságra pályázó országok nagykövetei. A vilniusi csoport kilenc ország - Albánia, Bulgária, Lettország, Észtország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia - részvételével alakult meg, később Horvátország is csatlakozott a csoporthoz. Adrian Nastase miniszterelnök az okt. 19-i telekonferencián kijelentette: Romániának az elmúlt időszakban tett előrelépéseknek, illetve a terrorizmussal kapcsolatban képviselt álláspontjának köszönhetően megnőtt a NATO-csatlakozási esélye. /NATO-tagjelölt országok nagyköveteinek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./
2001. december 14.
Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő részt vesznek az Európai Unió (EU) tagállamainak belgiumi Laekenben összehívott dec. 15-i csúcsértekezletén, amelynek témája az Unió bővítése lesz. Dec. 13-i számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung leszögezte: az Európai Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Bulgáriának és Romániának nincs esélye bekerülni a EU-bővítés első körébe. Hubert Védrine korábbi fölvetése, miszerint mind a 12 tagjelöltet egyszerre kellene fölvenni az EU-ba, olyan várakozást keltett Szófiában és Bukarestben, hogy legalább nagyobb összegű Uniós segítségre számíthatnak. /Kevés az esély az Európai Uniós integrációra. Iliescu és Nastase a laekeni csúcson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2002. november 4.
A mai Európában aligha lehetne etnikailag tiszta országokat találni - jelentette ki nov. 1-jén Adrian Nastase miniszterelnök. A kormányfő ezzel reagált arra, hogy a bolgár sajtó támadta, amiért szófiai látogatása során felvetette a bulgáriai román nemzeti kisebbség kérdését. A bolgár sajtó egy része szerint Adrian Nastase "román nemzeti kisebbséget fedezett fel Bulgáriában". A román lapok szerint jelenleg mintegy 125-150 ezer román nemzetiségű él Bulgáriában, s a bulgáriai románok képezik a második legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget a szomszédos országban a törökök után. A bolgár vezetés nem ismeri el a román nemzeti kisebbségnek még a létét sem, a Romániában élő, alig több mint nyolcezer fős bolgár nemzeti kisebbség pedig saját parlamenti képviselettel rendelkezik. /Nastase is felfedezte. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
1997. augusztus 8.
Helyenként utcai összecsapások követték aug. 8-án a reform második szakaszaként meghirdetett 17 veszteséges nagyvállalat felszámolásának bejelentését. Ploestiben a munkások köveket és palackokat dobálták a kivezényelt rendőrökre és megrohamozták a prefektúra épületét. A tiltakozásokat a tévé bemutatta. A Ploiesti melletti Valea Calugareasca foszforüzemében alkalmazottai vasúti blokádot hoztak létre, órákon át a sínekre ülve akadályozták a vasúti forgalmat, többek között a Moszkva-Szófia expressz utasai 8 órát várakozhattak. Este a rendőrség számolta fel a blokádot. Victor Ciorbea miniszterelnök aug. 8-án a tévé esti adásában magyarázta a döntés értelmét: a teljes társadalmi csőd elkerülése érdekében kell a veszteséges vállalatokat bezárni. A kormány fellép a törvénysértő akciók ellen. - Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke bejelentette, hogy még több száz vállalatot kell felszámolni. - Az ellenzéki politikusok hazugnak és hazaárulónak nevezték a kormány intézkedéseit. A szócsövüknek tekintett Dimineata lap aug. 9-i vezércikke követelte: "Le a hazaáruló és a hazát eladó kormánnyal" - A Román Nemzeti Egységpárt szintén hazaárulást emlegetett és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóbiztosát, Paul Thomsent tette meg Románia "valódi miniszterelnökének". A kormánykoalíció pártjai elkerülhetetlennek mondták ezt a lépést, hasonlóan nyilatkozott Markó Béla is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
1991. december 8.
Adrian Nastase külügyminiszter dec. 8-án egynapos látogatást tett Szófiában, hogy a román-bolgár kapcsolatokról tárgyaljon. Kijelentette, hogy Romániának semmiféle területi követelése nincs Bulgáriával szemben. A bolgár sajtó azon híreit cáfolta ezzel, miszerint Iliescu elnök dec. 1-jei beszédében kijelentette volna, hogy Dél-Dobrudzsa román terület és etnikailag ma is az. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2003. február 17.
Az Irak ellen tervezett háború elutasításáért, a béke megőrzéséért febr. 15-én tömegtüntetéseket rendeztek szerte a világon. A világ hatszáz városában a szervezők szerint több mint tízmillió ember tiltakozott az amerikai háborús terv ellen: Londonban egymillió, Olaszországban hárommillió, Spanyolországban négymillió, Berlinben félmillió ember vonult az utcákra. Ázsiában is többezres tüntetéseket tartottak. Olyan tüntetésről, amelyen incidens történt, csak Görögországból érkezett hír. Athénban a rendőrség az amerikai nagykövetség épülete közelében összecsapott a tüntetőkkel, és könnygázt vetett be ellenük. A békésen tüntetők többezres tömegéről levált anarchisták több száz fős csoportja benzines gyújtópalackokkal, kövekkel dobálta meg a rendőröket. Az ország északi részén fekvő Szalonikiben a rendőrök szintén összecsaptak az amerikai konzulátus előtt tüntető anarchistákkal. Tokióban folytatódott az amerikai nagykövetség előtt egy hónap óta tartott ülődemonstráció. A legjelentősebb ausztráliai demonstráció a pénteki melbourne-i volt. A százezres tömeget a legkülönbözőbb korú résztvevők alkották. A hatóságok szerint a vietnami háború óta ez a legnagyobb háborúellenes megmozdulás Melbourne-ben. A tüntetés John Howard miniszterelnök ellen is irányul, aki korábban 2000 katonát és harci repülőgépeket küldött a Közel-Keletre. (Nagy-Britannia mellett Ausztrália az egyetlen ország, amely katonai erőt küldött az Arab-öbölbe az Irak elleni háborúra készülve.) 750 ezer és kétmillió közé tették a londoni tüntetők számát. Kétszázötven más brit városból is érkeztek tiltakozók. Lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt Harold Pinter drámaíró a nagygyűlésen mondott beszédében, amit óriási üdvrivalgással fogadtak. Párizsban 250 ezer ember tiltakozott. Az osztrák fővárosban a rendőrség szerint 15 ezer, a rendezők szerint 20-30 ezer ember vonult fel. Brüsszelben több ezres háborúellenes tüntetéseket tartottak. Alig kétszáz ember tüntetett Belgrád főterén. Moszkvában közel ezer ember tüntetett a kommunista párt felhívására. Zágrábban tízezren tüntettek, Szófiában kétezren,. Prágában és Ostravában háromszáz ember tüntetett. A tömegtüntetések sorából az Egyesült Államok városai sem maradtak ki. A legnagyobb, több tízezer embert mozgósító demonstrációra New Yorkban került sor. Budapesten két békedemonstráció is volt. A Békelánc elnevezéssel tartott rendezvény résztvevői a Szabadság-hídon láncot alkotva békeüzeneteket tartalmazó papírhajókat dobtak a Dunába. A hídtól egészen a Kálvin térig folyamatos volt a sor a járdán, ahogy az Erzsébet tér felé vonultak. A Civilek a Békéért nevű tömörülés szervezésében az Andrássy úton vonultak végig az emberek, akik annyian voltak, hogy le kellett állítani az autóforgalmat. A Civilek a békéért mozgalom petíciót juttatott el az Országgyűléshez és az amerikai követségre, amelyben elítélték a Bagdad elleni katonai akciót. Bukarestben néhány tucat ember vett részt a rendezett tüntetésen. / Háborúellenes tömegtüntetések világszerte. Kolozsváron alig százan, Bukarestben harmincan tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2003. április 15.
Ion Iliescu elnök kétnapos hivatalos látogatásra Bulgáriába utazott, ápr. 14-én Szófiában találkozott Georgij Parvanov bolgár államfővel. Románia és Bulgária között nincsenek politikai problémák, azonban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alacsony szinten működnek, és nem felelnek meg a két ország potenciáljának, jelentette ki Ion Iliescu elnök. A két államelnök politikai nyilatkozatot írt alá, és részt vett a román és a bolgár oktatás- és kutatásügyi minisztérium tudományos és technológiai téren való együttműködéséről szóló megállapodás aláírási ceremóniáján. A hivatalos adatok szerint a román-bolgár kereskedelem értéke 2002-ben 324,5 millió dollár volt. /Bulgáriába látogatott Iliescu. Szerény román-bolgár gazdasági kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2003. június 13.
Bukarestben tartózkodik János Károly, Spanyolország királya, aki feleségével, Szófia királynéval állami látogatáson tartózkodik Romániában. Pohárköszöntőikben a két államfő a spanyol-román kereskedelmi kapcsolat fejlesztését szorgalmazta. /Spanyol-román csúcstalálkozó Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 13./
2003. október 7.
Nehéz elképzelni, hogy Románia és Magyarország nem viszi magával az Európai Unióba az erdélyi magyar közösséggel kapcsolatos feszültségeket - írta okt. 6-i számában a Cotidianul napilap. A Cotidianul rámutatott: az utóbbi időben a román külpolitika arra összpontosít, hogy Bukarest mind az amerikaiaknak, mind az európaiaknak azt bizonyítsa: Románia stabilitási tényező a térségben. Nem felhőtlen Bukarest viszonya Szófiával sem. A két ország közötti kapcsolatokat nem egészséges versengés, hanem inkább terméketlen rivalizálás jellemzi - írta a lap. Ami a román-moldovai viszonyt illeti, az azt problematikussá tevő Dnyeszteren túli terület ügye mellett az is beárnyékolja a két ország kapcsolatait, hogy az oroszbarát kisinyovi hatalom gyanakvó szemmel nézi Bukarest minden gesztusát a határon túli románok megsegítésére. Kisinyov nem kívánja a román közvetítést az EU és Moldova között sem, a moldovai demokratizálásban való bukaresti részvétel bármilyen formáját pedig revizionizmusnak tekinti - írta a Cotidianul. A Cotidianul vezércikke így összegezett: "A "stabilizációs tényezői" státus kinyilvánítása ellenére, a jelenlegi helyzetből kiindulva az állapítható meg, hogy Románia inkább potenciális destabilizáló tényező a térségben." /Románia mint "potenciális destabilizáló tényező"? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2003. november 17.
Adrian Nastase kormányfő és bolgár kollégája, Simeon Saxa Coburg-Gotha a hét végén találkozott Szófiában. A román és a bolgár kormány támogatja egy közös csatlakozási szerződés aláírását, nyilatkozta nov. 16-án Despina Neagoe kormányszóvivő. /Közös román-bolgár uniós csatlakozási szerződés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
